Gyógynövények – más szemmel

Minden növény gyógynövény
Szemléletváltásra van szükség. A ma emberének gondolatmenetében a gyógyhatású növények fogalomköre leszűkül azokra a növényi anyagokra (tudományos nevén drog), melyekről bizonyított, hogy viszonylag kis mennyiségben, kivonat formájában (vizes, alkoholos, párlat, stb.) külsőleg vagy belsőleg alkalmazva bizonyos kóros elváltozásokat kedvezően befolyásolnak.
Arra csak kevesen gondolnak, hogy a mindennapi étkezésünk során is rengeteg növényi eredetű anyagot viszünk be a szervezetünkbe. Sokkal, de sokkal többet, mint amikor „valódi gyógynövényeket” használunk. Tápláléknövényeink rengeteg értékes esszenciális anyagot tartalmaznak: vitaminokat, ásványi anyagokat, telítetlen zsírsavakat, mikroelemeket, stb. Ezek különösen akkor értékesek, ha vegyszermentes termelésből származnak és a konyhai feldolgozás során nem tesszük tönkre a labilis összetevőket.
Talán a legjobb módja a gyümölcsök, zöldségek felhasználásának az általunk előállított nyers lé fogyasztása. A levet legegyszerűbben gyümölcscentrifugával készíthetjük el, de akinek lehetősége van rá, használjon gyümölcsprést. Mindkét esetben vigyázzunk arra, hogy az elkészített lé ne tartalmazzon túl sok rostot (főleg a centrifugált, ezt mindenképp meg kell szűrni finom szitán vagy gézen), mert egyrészt jobb ízű lesz a termék, másrészt rostban gazdag nagyobb mennyiségű lé elfogyasztása megterhelheti az emésztőrendszert, rendszeres bevitele akár felszívódási problémákat is okozhat. A nyers gyümölcs – zöldséglevek hatóanyagai szinte azonnal hasznosulnak és a természeteshez legközelibb állapotban kerülnek be a szervezetbe. Az ajánlott napi fogyasztás 0,5 – 1,0 liter frissen készített nyers lé, kb. 2 deciliteres adagokra elosztva és kortyonként, lassan fogyasztva.
Vannak természetesen olyan növényi alapanyagok is, amik nyersen nem hasznosulnak megfelelően. Ezeket lehetőleg úgy készítsük el, hogy a főzés – sütés során ne veszítsük el az értékes összetevőket (pl. a burgonyát héjában főzzük vagy süssük, a zöldségeket minimális vízben, gőztérben pároljuk). A „fürdővízzel kiöntjük a gyereket” ha az alapanyagokat bő lében főzzük és azután a főzőlevet elöntjük. Ebbe a csoportba elsősorban azok a zöldségfélék tartoznak, melyeknek nagy a keményítő tartalmuk: hüvelyesek, burgonya, sárgarépa, fehérrépa. A hüvelyesek nyersen enyhén mérgezőek is lehetnek, vagy az emésztést gátolhatják (bab, zöldborsó, különösen a tripszin-inhibitort tartalmazó szója), a keményítőt pedig az étkezés előtti főzéssel vízben duzzasztani kell, hogy emészthetővé váljék. A kevés vízben főzés, párolás további előnye, hogy a növények ásványi anyaga (elsősorban a kálium, ebből van a legtöbb) nem oldódik ki nagy mennyiségben és az így elkészített ételek kevés sózást igényelnek, vagy akár hozzáadott konyhasó nélkül is ízletesek lesznek.

Egy kis összehasonlítás
A tápanyagok összetételét általában 100g nyersanyagra vonatkoztatjuk. Vegyünk néhány példát, amivel bebizonyíthatjuk a mindennapos fogyasztású élelmiszer növényeink hasznosságát az egészség megőrzése érdekében.

Ebből az egyszerű példából is látható, hogy a helyes táplálkozással sokszor jóval több értékes komponenst viszünk be a szervezetbe, mint a fajlagosan magasabb hatóanyag tartalommal rendelkező gyógynövényekből. És ekkor még nem is beszéltünk a kálium, magnézium, kalcium, mikroelemek, telítetlen zsírsavak, antioxidánsok, stb. mennyiségéről.

Mitől gyógynövény a gyógynövény?
A valóban gyógynövényként számon tartott rengeteg növényfaj olyan komponenseket is tartalmaz, melyeknek kis mennyiségben is számottevő biológiai hatásuk van. Ráadásul a legtöbb gyógynövény hatóanyag tartalma annyira sokrétű, hogy ugyanazt a növényt különböző tünetek, megbetegedések esetében is használhatjuk. Azt se felejtsük el, hogy a gyógynövényeket szárított formában hozzák forgalomba, így a valóban felhasznált mennyiség a szárított drog többszöröse lehet. A hatást úgy érjük el, hogy a növényből kivonatot készítünk, rendszerint forrázatot vagy főzetet, ezt a mindennapokban gyógyteának nevezzük. A hatást fokozhatjuk alkoholos kivonat (gyógybor, gyógypálinka) készítésével, vagy illóolajok kinyerésével. Az általános gyakorlatban elégedjünk meg a saját magunk készítette gyógyteák fogyasztásával, mert a szakértelem nélkül készített alkoholos kivonatok vagy párlatok a szervezetre káros hatásúak is lehetnek.  

Egészséges harmónia
Mindezek alapján úgy válogassuk meg az étrendünkhöz szükséges alapanyagokat, hogy optimális mennyiségben lássuk el a szervezetet a növényekből nyerhető esszenciális anyagokkal. Csak a kálium bevitelre gondolva, a napi 4 – 6g kálium szükségletet könnyen fedezhetjük rendszeres gyümölcs- és zöldség fogyasztással. Ez további előnnyel is jár: a nátrium bevitelt lecsökkenthetjük az egészség megtartásához szükséges napi 1 – 2g-ra. Önmagában ezzel is hozzájárulhatunk sok betegség megelőzéséhez: magas vérnyomás, érrendszeri károsodások, vesebetegségek, stb.
A „valódi” gyógynövényeket pedig használjuk bátran enyhébb betegségek, tünetek kezelésére, lehetőleg hozzáértő fitoterapeuta útmutatásai alapján. És ne feledjük, ha a panaszaink nem szűnnek meg, forduljunk orvoshoz.

Továbblépek a Gyógynövény weboldalra